Mucut Kecéwi
Sumber Potrekan |
I maluan ada panegara jagat Daa.
Rajané maduwé oka a siki, maparab Galuh Daa, péh jegégé sing kodag-kodag. Men
anak putri raja, ten sing kodag-kodag jegégné. Sedek dina anu, putri niki,
merika masesanjan ka taman kairing dayang-dayangné. Nau gati para dayangné
ngiringang putri kratonné masesanjan. Tan kacrita, peteng likut koné guminné,
ujan, angin, misi tatit, kerug, keberanga koné Galuh Daané, engsut koné lantas
kayuné, ten ja tegeh gati, beténé nika misi telaga. Telagané yéhné ning gati.
Kasuén-suén, makéh waduan Prabu Daané nyaritayang okan idané, Galuh Daa, putri
rajané, tan panggih-panggihina.
“Dija kadén I Cening Ayu, sing
teka-teka.” Rajané sedih, kanti masaudan, masih ten panggihina.
“Nah da ja suba sangtanga, minab
suba pakon pianaké,” kéto koné pramésuari sambilanga sedih, bas oka ngalahin.
Kacerita wénten tukang jagal, tukang tampah céléng, tampah sampi, ngelah panak
madan Mucut Kecéwi.
“Mucut Kecéwi..., Mucut Kecéwi...,
kemu ja malu nyemak yéh di telagané apang ada anggon ngumbah basang céléngé,
nyanan lakar adep ka peken!”
Mucut Kecéwi bideg munyinné,
masaut, “Mémég-Mémég, sig, suug-suug nyuag yég dogég. Nag, big cepog geg nag
Még,” ngorahang mémé, mémég.
“Nah, lamun apa ja nyai nyidaang,
kema té majalan, da munyi dogén.”
Majalan lantas I Mucut Kecéwi.
Teked di tlagané, nolih ia ka yéh tlagané, lawat I Galuh Daa ngenah, “Mémég
adig kénég jegégég makétég-kétégag tundégeg nyuag yég.” Sing tawanga ento lawat
putriné.
“Kégkég sig mémég, sig ngalag
keneg, monég jegég, tundégeg nyuag yég, kag mulig malug janig!”
“Kénkén Mucut Kecéwi, adi énggal
gati?” kéto patakon méméné.
“Kégkég I Mémég, monég jegégég tundég nyuag yég dogég.”
“Men apa men tundén nyuang. Nah,
buin mani naké, jani ba panes. Buin maniné buin I Mucut Kecéwi tundéna nyuang
yéh. “Mucut Kecéwi... Mucut Kecéwi... dong kema nyuang yéh.”
“Nag még, janig kag majalag kemag.”
Buin koné ya majalan ngalih yéh,
dadi nolih melat menék, dapetanga ada anak luh jegég di punyan kayuné. Ngandika
I Galuh Daa, “Éé... jero... jero... tulungin ja tiang ngengsut.”
“Nyén sé jeroné, dadi ditu
ngoyong?”
“Tiang Galuh Daa, tiang anak
ampehang angin.”
“Nag, kag tulungin, amug nyak jag
ngemag gelag, kalug, kamen, makejang payasané, icang nyag nulugig.”
Sajan lantas panganggon Galuh Daané
saluka baan Mucut Kecéwi. Mucut Kecéwi jani ané nganggo pepayasan Galuh Daané.
I Galuh lantas kalunta-lunta, takut kén Mucut Kecéwi. Kocap di Puri Daa, rajané
lantas ngaé sayembara. “Nyén ja makatang Galuh Daa, lakar angkata anggéna oka
tekén rajané.”
Mangkin kacerita, wadwa Daané
ngalih-ngalihin Galuh Daa, teked lantas di punyan kayuné di batan I Mucut
Kecéwi. Kauk-kauk Mucut Kecéwi, “Jerog... jerog... kékég dadi ramég gati,
tulungig ja tiag, tiag kengsug iriki.”
Tengkejut wadwané ningeh munyi,
“Munyin apa ento, tonya?”
“Tusig, tiag Galug Dahag.”
“Men dadi kéné pangandikané bidég?”
“Wirég makelog tiag dinig, dadi
kenég munyinég.” Krana Mucut Kecéwi nyaluk panganggoné Galuh Daa, guguna tekén
wadwané.
“O..., lamun kénten, ngiring ka
keraton.” “Lamug nyag ja negeg, yag nyag ba!”
Neked di kraton, rajané ngandika,
“Cening... cenging... Ayu, dadi kéné raos déwané, sing kena baan ngingetin.”
“Men kénkénag, makelog biag, ajig,
di punyag kayunég.”
Kacerita Galuh Daa kalunta-lunta,
lantas duduka tekén anak sing ngelah panak.
“Mémé... mémé... tiang milu dini
madunungan, tulungin ja tiang, tiang kalunta-lunta, tiang sing inget kén umah!”
“Oh, kéto, nah dini ba ngoyong.”
Kacerita Raja Daané ngalih parekan. Dingeha tekén anak ané nuduk Galuh Daa
punika. Lantas anaké punika nunasang Galuh Daa karya. Raris, derika Galuh Daa
ngayahin Galuh Daa ané palsu.
“Melahag naké nyaig dadi pengayag
dinig!”
Makelo-kelo di Puri Koripan, Mantri
Koripan ngadaang sayembara ngarereh rabi. Mawinan, Galuh Daa kaucap ilang,
raris Mantri Koripan mileh masang plakat. Sabilang anak bajang kautus ka
Koripan. Di Koripan, Mantri Koripané milihin, encén ané kacumpu.
“Ratu... Ratu Aji, mangkin titiang
bakal ngalih jatu karma, nanging Galuh Daa, nénten wénten cacakan ring manah.”
“Beli... beli... tiag bag Galug Daag.”
Galuh Daa palsuné ané ngajak
parekan. Mantri Koripan tangkejut nyingakin parekan Galuh Daa, “Dadi cara I adi
Galuh Daa asanné?”
Masaut parekanné punika, “Ten,
tiang wantah pangiring Galuh. Ten, tiang ten purun!”
Ngandika Mantri Koripan, “Né, dong
Galuh Daa! Nyén sujatiné nyai?”
“Ampura, tiag Mucut Kecéwi, panak
tukang jagal.”
“Dadi bisa kakéné, nyai nyaluk
panganggon Galuh Daané?”
“Tiang tundénag nyuag yég kég mémég
tiangég, lantas tiag manggihin Galug Daag di punyag kayunég, tiag nulungig,
panganggoné juag tiag. Sampunag tiag ukumag.”
“Tusing, tusing ja kaukum, duaning
nyai ané nyelametang Galuh. Kemu jani alih mémén nyainé.”
Raris, wénten utusan saking Koripan
pacang ngambil Galuh Daa. Pramésuari tangkejut nyingakin okané ané sujati.
Raris Galuh Daa kaambil dados rabi olih Mantri Koripan. Sampun puput satuané.
NB:
Satua Bali puniki kaceritayang antuk
Mangku Wayan Dresta.
No comments